Csak a közműbekötésekre kell felelősségbiztosítást
kötniük a villany- és vízvezeték-szerelőknek
A házon belül végzett
munkákra nem, csupán a közművek bekötésére kell kiterjedni a villany- és
vízvezeték-szerelők szeptembertől kötelező felelősségbiztosításának. Egy rossz
minőségű felújítás okozta károkra egyébként a legtöbb lakásbiztosítás is kellő
fedezetet jelent.
Szeptember elsejétől
kötelező minimum egymillió forint összegig fedezetet nyújtó
felelősségbiztosítást kötni villany-, illetve vízvezeték-szerelőknek, de ennek
csupán a közműbekötési munkálatokra kell kiterjednie – hívja fel a figyelmet
közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége
(FBAMSZ). Az épületen belül végzett egyéb szakmunkákat végző szakemberekre
tehát ez a kötelezettség nem vonatkozik.
Fontos tudni, hogy a kötelező
biztosításhoz a jogalkotó nem írt elő utófedezetet sem, tehát a munka átvételét
követően már ebben az esetben sem érvényesíthető biztosítói kártérítési igény.
Félbehagyott vagy hanyagul végzett munka esetén pedig kártérítést még a fenti
munkálatok esetén sem nyújt.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a
más jellegű villany- és vízvezeték-szerelési szakmunkát végző mesterek ne
köthetnének saját elhatározásból felelősségbiztosítást, hiszen ennek megléte
komoly bizalomnövelő tényező lehet egy megbízás elnyerése során – magyarázza
Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. Egy ilyen, egymillió forintos
fedezethatárral rendelkező módozat már 35-40 ezer forintos éves díjért is
megköthető, vagyis túlzott terhet a működésre nem jelent, azonban erre a
jelenlegi jogszabályok senkit sem köteleznek.
Az ügyfelek – főként a magánszemélyek –
számára fontos tudni, hogy a károkozás ténye, illetve annak okozója a biztosító
felé csakis a tevékenységhez kapcsolódó számla bemutatásával igazolható! Vagyis
hiába van felelősségbiztosítása a mesternek, ha a tevékenységéről nem állít ki
számlát, a biztosítójától biztosan nem számíthatunk kártérítésre.
A lakásbiztosítások többsége ugyanakkor
alkalmas arra, hogy a szakmai műhibák következtében bekövetkező káreseményekre
(például hibás toldás miatt bekövetkező csőtörésre vagy hanyagul végzett
elektromos csatlakozás zárlata miatt bekövetkező lakástűzre) kártérítést
fizessen – mutat rá a FBAMSZ szakértője. Az már a biztosító döntése, hogy ha a
szerelő felelőssége megállapítható, akkor rajta ezt az összeget később
behajtja-e.
A Magyar Biztosítók Szövetsége adatai
szerint 2016-ban a hazai vállalkozók összesen 110 ezer általános
felelősségbiztosítást kötöttek, összesen 30 milliárd forintnyi értékben, de ez
a szint még jóval alatta marad a kívánatos értéknek.