Kedves Tagtársak!

 

Egy kis segítség a pénztárgépekkel kapcsolatban.

 

Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye arról, hogy az egyes pénztárgéptípusok meddig működtethetők.

A közlemények letölthetőek a bejegyzés végén.

 

 

Mint ismeretes, az ÁFA tv. 178. § (1a) bekezdése határozza meg azt, hogy a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany rendszeresen adatszolgáltatást kell teljesítsen az állami adóhatóság felé. E szakasz ad lehetőséget arra is, hogy - jogszabályi előírás alapján - az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését.

 A 2013. február 13-án kihirdetésre került 1059/2013. (II.13.) Korm. határozat meghatározta a NAV-val online adatkapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének ütemezését, majd 2013. február 15-én kihirdetésre került a nemzetgazdasági miniszter 3/2013. (II. 15.) NGM rendelete a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról, mely tartalmazza a vonatkozó részletes jogszabályi előírásokat.

 Ezt követően a NAV három közleményt is megjelentetett a pénztárgépcsere bonyolításának témakörében:

 

 

 

 

 

A pénztárgépekkel kapcsolatos új műszaki megoldás központi eleme az ún. adóügyi ellenőrző egység (AEE), amely a pénztárgép azon önállóan elkülöníthető, zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egysége, mely az adóügyi bizonylatokat, valamint annak elválaszthatatlan részét képező elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, illetve biztosítja és ellátja a pénztárgép és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt.

 

Egyelőre azonban a pénztárgépeket üzemeltető cégek sem tudják pontosan, hogyan, honnan és főként mikortól lehet majd hozzájutni ehhez az úgynevezett adóügyi ellenőrző egységhez.

 

A 3/2013. (II. 15.) NGM rendeletnek megfelelően a NAV-val online kapcsolatra képes pénztárgépekre történő áttérés több fázisban zajlik majd.

 

Az átállási időszak legfontosabb fázisai a következők:

 

  1. A pénztárgéphasználatra kötelezett adózó elektronikus naplóval nem rendelkező, hagyományos pénztárgépet 2013. április 30-ig üzemeltethet, azonban a 2013. június 30-ig terjedő türelmi időszakban az állami adóhatóság nem szankcionálja az elektronikus naplóval nem rendelkező, hagyományos pénztárgépek használatát. (A NAV 2013. március 10-ig honlapján közzéteszi azon pénztárgépek engedélyszámát, típusmegnevezését, amelyeket a pénztárgéphasználatra kötelezett adózók 2013. június 30-át követően nem használhatnak.)

 

  1. A pénztárgéphasználatra kötelezett adózó elektronikus naplóval rendelkező, hagyományos pénztárgépet 2013. december 31-ig üzemeltethet.

 

  1. A pénztárgéphasználatra kötelezett, elektronikus naplóval rendelkező, hagyományos pénztárgépet használó adózó 2013. július 1. és 2013. december 31. között adatszolgáltatási kötelezettségét az elektronikus naplófájlok elektronikus úton történő megküldésével teljesíti az állami adóhatóság felé. (A NAV 2013. március 10-ig honlapján közzéteszi az elektronikus naplófájlok adattartalmának megküldésével teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének technikai részleteit.)

 

  1. A pénztárgéphasználatra nem kötelezett adózó hagyományos pénztárgépet 2014. december 31-ig üzemeltethet.

 

 

Az AEE-nek, amelyet fizikailag a pénztárgép burkolatán belül kell elhelyezni, képesnek kell lennie minden magyar mobilszolgáltató hálózatára felkapcsolódni. Akkora tárkapacitással kell rendelkeznie, amely alkalmas legalább egymillió kiadott bizonylat adatainak tárolására, és az egységben működő memóriamodul kapacitásának el kell érnie a 16 gigabyte-ot.

 

Figyelem! A Rendelet szerinti „online” kapcsolathoz tehát nem internet kapcsolat szükséges, hanem mobil adatkapcsolat.

 

Fontos tudni továbbá, hogy az adózó bizonyos esetekben egyedi mentesítés iránti kérelemmel fordulhat az állami adóhatósághoz. Ezt abban az esetben teheti, ha a pénzátvételi helyén (vagyis azon a helyen, ahol nyugtaadási kötelezettségével járó fizetés történik) a mobil adatkapcsolat nem érhető el, és az – aránytalan költségek nélkül – külső antenna biztosításával vagy más műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható.

 

Adatszolgáltatási kötelezettség azonban az egyedi mentesítésben részesülő adózót is terheli oly módon, hogy az AEE-ben tárolt, adatszolgáltatással érintett adatokat CD/DVD lemezre vagy más optikai adathordozóra menti és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi az állami adóhatóságnak.

 

Fontos tudni azt is, hogy a 2013. március 19-ig kiadott szervizengedélyek, műszerész igazolványok és plombanyomók 2013. április 30-án érvényüket vesztik. 2013. május 1-jétől tehát a szervizek és műszerészek csak új típusú műszerészi igazolványok, illetve plombanyomók használatával végezhetik tevékenységüket.

 

Változás az is, hogy a pénztárgépekkel kapcsolatos engedélyezési eljárást 2013. március 20-át követően nem a NAV, hanem a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) folytatja le. A NAV előtt 2013. március 19-én folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat a NAV 2013. március 20-ával megszünteti.

 

A NAV közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy a pénztárgépekről beérkezett adatok ellenőrzéshez, illetve ellenőrzésre történő kiválasztáshoz való felhasználása számos lehetőséget rejt magában.

 

Példának hozza fel a közlemény, hogy a beérkezett kereskedelmi és technikai adatok rendszerezésével, elemzésével, időbeli összehasonlításával visszaélési sémák fedezhetők fel.

Kimutathatóvá válnak a legális üzletmenettől látványosan eltérő tételmozgások, mint például ha rögzítések csak az esti zárás előtt történnek, ha a pénztárgép napi nyitás és zárás ideje között eltelt idő kevesebb, mint az átlagos nyitvatartási idő, ha túlzottan sok a sztornó számla, a visszáru vagy  engedmény, ha a pénztárgépek óránkénti átlagos bevétele túl alacsony ahhoz, hogy gazdasági racionalitása legyen alkalmazásuknak.

A NAV szerint hatékonyabbá válik továbbá a be nem jelentett foglalkoztatottak felderítése, az egyidejűleg működő pénztárgépek és a 08-as bevalláson szereplő foglalkoztatottak száma közötti eltérés alapján.

 

A pénztárgéphasználatra kötelezett adózókat azonban nem csupán a technikai kivitelezés részletei érdeklik, hanem az ígért, a pénztárgépek cseréjére szánt támogatások részletei is, hiszen a csere kasszánként akár százezres kiadást is jelenthet.

 

Egy, a Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint a magyar vállalkozói szféra jelenleg nagyjából 250 ezer pénztárgépet használ, közülük legfeljebb ötvenezer tartozik az utóbbi időkben piacra dobott, modernebb készülékek közé. Ezeket a pénztárgépeket nem kell feltétlenül lecserélni, kisebb-nagyobb átalakítással megfelelhetnek a rendeletben támasztott követelményeknek. A fennmaradó kb. kétszázezer pénztárgép viszont a korábbi technika szerint készült, így cseréjük elkerülhetetlen.

 

A cikkben szó esik arról is, hogy az állam a pénztárgépek cseréjéhez támogatást nyújt, a dotációt az érintett vállalkozások – a tervek szerint – az adóhivatalnál igényelhetik majd. Részleteket jelenleg még nem tudni, az erről szóló jogszabály ugyanis még nem készült el.

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. március 6-i közleménye szerint a pénztárgépek engedélyezése, gyártása mindenesetre kellő időre megtörténik, így nem lesz akadálya a jogszabálynak megfelelő határidő betartásának és az állami adóhatóság általi betartatásának.

 

A pénztárgépcsere témaköréről részletesen tájékozódhatunk majd a Gazdasági Szakemberek Fóruma 2013. április elején megrendezésre kerülő konferenciáján, ahol ezen kívül ismertetésre kerülnek azok az évközi adójogszabályi módosítások is, amelyekre vonatkozó javaslatokat a 2013. március 4-én a Parlament elé benyújtott T/10238. számú törvényjavaslat tartalmazza.

A javaslat szerint módosítás várható a következő adójogszabályokban:

Áfa tv., Art., Illetéktv., Szerencsejáték szervezéséről szóló tv., Gépjárműadóról szóló tv., SZJA tv., Tao. tv., a jövedéki adóról szóló tv., a Tbj., valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény.

 

Az élőben is közvetítésre kerülő, valamint utólag felvételen is megtekinthető konferencia részleteiről hamarosan tájékozódhatunk a www.konferencia.gazdasagiforum.com oldalon.

 

Gazdasági Szakemberek Fóruma, Parti Anikó

 

AZ ALÁBBIAKBAN ELÉRHETŐEK A PÉNZTÁRGÉP CSERÉRE VONATKOZÓAN A GAZDASÁGI FÓRUM ÁLTAL ÖSSZEGYŰJTÖTT ÍRÁSOK, A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS KÖZLEMÉNYEK:

 

 

Közlemény a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról:
http://nav.gov.hu/data/cms284624/Kozlemeny_a_nyugtakibocsatasra.pdf

 

 

Közlemény a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról:
http://nav.gov.hu/data/cms284526/1PENZTARGEPKOZLEMENY02.21..pdf

 

 

Közlemény a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek szervizelésével kapcsolatos jogszabályi változásokról:
http://nav.gov.hu/data/cms285368/Kozlemeny_szervizek__muszereszek_02.28.pdf

 

 

3/2013. (II. 15.) NGM rendelet a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról:

http://hjegy.mhk.hu/cgi_bin_fiz/njt_doc.exe?docid=159572.910017

 

 

1059/2013. (II. 13.) Korm. határozat a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal online adatkapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének ütemezéséről:

http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159399.623245

 

 

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 178. §:

178. § (1) Külön jogszabály a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.

(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adóhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.

(2) Számla magyar nyelven vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható. E rendelkezés alkalmazásától az (1) bekezdésben említett esetben sem lehet eltérni.

(3) Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges.

(4) Nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki.

 

 

NAV adatszolgáltatások, 2013. március 6.:

 

Felhasználónál nem működtethető pénztárgépek:

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/penzt_nh.html

  

Adómemória-cserére nem engedélyezett taxaméterek

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/tax_ncs.html

  

Adómemória-cserére engedélyezett, visszavont/érvénytelen forgalmazási engedélyű taxaméterek

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/tax_cs.html

  

Visszavont/lejárt forgalmazási engedélyű taxaméterek

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/tax_visz.html

  

Érvényes forgalmazási engedélyű taxaméterek

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/tax_erv.html

  

Adómemória-cserére nem engedélyezett pénztárgépek

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/penzt_ncs.html

  

Adómemória-cserére engedélyezett, visszavont/érvénytelen forgalmazási engedélyű pénztárgépek

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/penzt_cs.html

  

Visszavont/lejárt forgalmazási engedélyű pénztárgépek

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/penzt_visz.html

  

Érvényes forgalmazási engedélyű pénztárgépek

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/penzt_erv.html

  

Taxaméterszervizek

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/szerv_tax.html

  

Pénztárgépszervizek

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/szerv_pt.html

  

Taxaméter-forgalmazók

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/forg_tax.html

 

Pénztárgép-forgalmazók

http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/forg_pt.html

 

 

A pénztárgéped megmondja, ki vagy - avagy bízhatsz-e a saját gépedben, ha jelent?

 

A pénztárgépekre vonatkozó új szabályok közvetlenül összekötnek az adóhatósággal – javul-e ettől az adózói fegyelem? 2013. február 15-én hirdették ki a Magyar Közlöny 24. számában az adóhatósággal online kapcsolatra képes a pénztárgépekre és taxaméterekre vonatkozó rendeletet. A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelettől jelentős előrelépést vár a kormányzat a feketegazdaság visszaszorításában. A következőkben az új rendszerrel foglalkozunk és azzal, hogy mi is lehet ennek hátterében, mi is hívta létre annak kialakítását? A NAV-val online kapcsolatban lévő pénztárgépek kiépítésére több átmeneti szabály vonatkozik, ugyanakkor az átállás mind az adózóktól, mind a pénztárgépek forgalmazóitól, szervizeitől gyorsaságot kíván.

 

Először is érdemes feltenni a kérdést, hogy miért is van szükség az adózók készpénzforgalmának operatív követésére, a szabályok szigorítására, illetve a büntetések drasztikus fokozására? Ugyanis a készpénzforgalmi szabályok ez évi változása és a pénztárgépek új, adóhatósággal közvetlenül összekötött rendszerének kialakítása – a jogszabályalkotók oldaláról - azt jelzi, hogy az adózók jelentős részét közvetlenül és folyamatosan szükséges kontrollálni. A rendszer kialakításánál hivatkoztak az adózási visszaélések magas arányára, (nálunk a fekete és szürke jövedelmek arányát a GDP 17-30 százaléka közöttire becsülik különböző megközelítések, míg a fejlett országokban ennek arányát 6-8 százalékára teszik). Ha ennél általánosabban vizsgálnánk a kérdést, akkor arra is kereshetnénk a választ, hogy szabálykövetők-e a magyarok? Anélkül, hogy az ezzel a kérdéssel foglalkozó kutatásokra itt e cikk keretében lehetőségem lenne kitérni, csak utalnék arra, hogy a szabályok követésének két fő mintája terjedt el.

 

Az egyik minta szerint (például skandináv államok) az önös érdekről a közösségért való lemondás normái jobban belső értékké válnak, és persze a közösség érdekeit megsértőket – például adójukat eltitkolójukat – a közösség jobban elítéli. Ezért önmagában is jóval kisebb a szabálysértők aránya.

 

A másik mintában (mint nálunk is) intenzívebb a következő motiváció: nem azért tartják kívánatosnak a szabálykövető magatartást, mert a közösség érdeke, vagy a társadalmi kooperáció ezt kívánja, hanem mert félnek a büntetéstől, illetve minél kevéssé értenek egyet a fennálló szabályokkal, annál nagyobb büntetésekkel és szigorúbb ellenőrzésekkel lehet a szabálykövető magatartást fenntartani.

 

Az adózási szabálykövetés kikényszerítésére bevezetetett szigorú szabályok érvényesülnek ez évtől a készpénzforgalom operatív követésénél, illetve a kapcsolódó potenciális szankcióknál. Az új pénztárgépekkel kapcsolatos legszigorúbb szankciókra például azok a forgalmazók számíthatnak, akik pénztárgépet engedély nélkül forgalmaznak, illetve az előírásoktól eltérő pénztárgépet adnak el, ilyenkor 10 millió forintig terjedő bírság is lehetséges. A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén pedig a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az állami adóhatóság.

 

A következőkben arra teszek kísérletet, hogy röviden összefoglaljam a készpénzforgalomra vonatkozó szabályokat, (megjegyzem, hogy csak a pénztárgépek kezelésének részletei több, mint száz oldalt tesznek ki a közlönyben, így a technikai elemekkel nem foglalkozom, ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek nem lényegesek!)

 

 

A készpénzforgalom komplex szabályai

 

A szabályozás alapvetően ketté vált, egyrészt a banki fizetések felé tereli, kényszeríti a vállalkozásokat, másrészt operatív figyelési rendszert biztosít a kisebb kifizetéseknél, valamint a lakosság és vállalkozások közötti pénzmozgásoknál.

 

1. Egyrészt korlátozottá vált ez évtől a készpénzforgalom:

ha egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot. Az értékhatárba – a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján – az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani. A törvényben foglalt előírások megsértése esetén 2013. január 1-jétől dupla szankció él: a kifizetés teljesítője, valamint a szabálytalan kifizetés jogosultja is, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20 százalék mulasztási bírságot fizet. Ez például azt jelenti, hogy egy nettó 1,5 millió forintos nettó értékű szolgáltatásnak készpénzben való kifizetése esetén (bruttó 1 millió 905 ezer forint), duplán kellene  81 ezer forint bírságot mind a két félnek – azaz összesen több, mint 160 ezer forintot – fizetni. (Ha bankon keresztül történik a fizetés, akkor maximum a bankok által áthárított tranzakciós illeték hatásával kell többletként számolni, de természetesen ilyenkor biztosított az adott összegnek a könyvelésen keresztüli megjelenésével annak egyéb adózási vonatkozású nyomon követése is.)
 
Ugyanakkor az előző ellenőrzési szabály jelentős korlátja, hogy csak a két pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó közötti forgalom esetén érvényesül. Ilyennek számítanak: a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek, például az egyéni vállalkozó is. Ebből adódóan csak kizárólag a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik, tehát nem terjed ki a lakossági ügyletekre. A másik korlát, hogy a pénzforgalom jelentős részét kitevő, 1,5 millió forint alatti ügyletekre sem vonatkozik.

 

2. Tehát az előzőleg szabályozottakon kívül eső körnek, halmaznak a nagyobb ellenőrzési lehetőségét hivatott szolgálni a pénztárgépek és taxaméterek adóhatósággal való összekötése, azaz egy olyan műszaki megoldás bevezetése, amely úgynevezett adóügyi ellenőrző egységet (AEE) épít a pénztárgépbe, amely egy zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egység, amely ellátja a pénztárgép és NAV közötti titkosított adatkommunikációt. Ez a szervezeti egység folyamatosan rögzíti a pénztárgép eseményeit, az áramszünetet, a ki-és bekapcsolásokat, vagy a gyakorló mód bekapcsolását is stb. Sőt, az AEE rendszere meghatározott feltételek bekövetkezése esetén jelzi a jelentési szándékát a NAV szervere felé. A tényleges adatátadás ugyanakkor csak abban az esetben történik meg, ha erre a NAV szervere utasítást ad. A jelentést a NAV szervere kezdeményezi, biztosítva, hogy az adózó ne rendelkezzen információval a legutóbbi jelentésről. Az adattovábbítás a mobilszolgáltatók meglévő infrastruktúráján keresztül, titkosítva történik. Az AEE az egyes jelentések közötti időszakban egy lenyomatképző eljárással biztosítja, hogy utólag a pénztárgépi bejegyzéseket ne lehessen törölni.

 

Adatszolgáltatás. A pénztárgéphasználatra kötelezett adózók az - Áfa tv. szerinti - adatszolgáltatási kötelezettséget az AEE-n tárolt, meghatározott adatokkal elektronikus hírközlő hálózat útján teljesítik. Az „online” kapcsolathoz tehát nem internetkapcsolat szükséges, hanem egyfajta mobil adatkapcsolat. Ha az adózónak valamely pénzátvételi helyén a mobil adatkapcsolat nem érhető el, és az aránytalan költségek nélkül külső antenna biztosításával vagy más műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, az adózó az állami adóhatósághoz egyedi mentesítés iránti kérelemmel fordulhat. Az egyedi mentesítés 1 évre szól. Azonban ilyenkor sem úszható meg az adatszolgáltatás. Egyedi mentesítés esetén az adózó adatszolgáltatási kötelezettségét úgy teljesíti, hogy az AEE-ben tárolt, adatszolgáltatással érintett adatokat CD/DVD lemezre, illetve egyszer írható optikai adathordozóra menti, és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi a székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes állami adóhatóságnak.

Forrás: Adózóna, 2013. február 26., Szolnoki Béla

 

 

Borul a pénztárgépcsere határideje?

 

Nagy valószínűséggel nem tarthatók a jogszabályban megjelölt időpontok a pénztárgépek átállítására, van olyan kereskedő, akinél csak jövőre nyúlhatnának hozzá az érintett szoftverekhez.

 

Pénteken egyeztettek a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) a pénztárgépek cseréjéről a piaci szereplők által delegált szakértők, elképzelhető ugyanis, hogy az átállásra megszabott határidők (május 1., türelmi idő június 30. és december 31.) nem tarthatók. A kereskedelem már a tavaly decemberi salátatörvénynél (a költségvetés módosítása szerint miniszteri rendelet szabályozza majd a NAV-hoz bekötött pénztárgépek cseréjét, így 95 milliárd többletbevétel folyhat a büdzsébe a kereskedelem fehéredése mellett) is szkeptikus volt, a február közepén megjelent rendelet után pedig egyértelművé vált, hogy a piaci alapon működő "pénztárgépfejlesztésre" (vagy -cserére) megszabott határidők finoman szólva is túlfeszítettek. (A pénztárgépek bekötése az egyik kulcseleme annak, hogy az idei hiánytervet tartani tudja a kormány. A szerk.)

 

Helyreigazítás

A hétfői, "Borul a pénztárgépcsere határideje?" című cikkünkben megjelent, "Pénteken egyeztettek a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) a pénztárgépek cseréjéről a piaci szereplők által delegált szakértők, elképzelhető ugyanis, hogy az átállásra megszabott határidők (május 1., türelmi idő június 30. és december 31.) nem tarthatók" mondatot tegnap cáfolta az NGM, közlése szerint nem volt ilyen egyeztetés.

 

 

Munkában a szoftverfejlesztők 

A számítástechnikai háttérnek két problémával kell szembenéznie. A számítógépen alapuló gépeknél (idetartoznak a legnagyobb nemzetközi láncok, így diszkontok, hiperek és szuperek) mindenképpen hozzá kell nyúlni a szofverhez, ami anyavállalati szintű beavatkozást igényel. Olyan tranzakciókat (például a sztornózás, amire ugyancsak online lesz kíváncsi a NAV) is applikálni kell a rendszerbe, amelyek komoly programozást igényelnek. A fejlesztés több hetet vesz igénybe, nem beszélve a hosszú tesztidőszakról, ami az adóhivatal e célra üzembe állított rendszerében történne (bár utóbbi még fel sem állt).

 

Ez a munka alapvetően kisebb fejtörést okoz a fejlesztőknek, ám az anyavállalatok számítástechnikai fejlesztési üteme a leányvállalati igényekhez igazodik. Így van olyan magyar leány, amelyik legközelebb jövő év elején kapott lehetőséget arra, hogy emiatt belenyúljanak a konszernt kiszolgáló háttérprogramba. Ám ha lenne is a magyar pénztárgépcsere-ütembe passzoló időpont, a helyzetet nehezíti, hogy a NAV egyelőre csak arról nyilatkozott, milyen műszaki paramétereknek kell megfelelniük a gépeknek, arról nem (ez március 20-án várható), hogy mi maradhat átalakítással és mi az, ami biztosan nem.

 

 

Gondok a gépek körül 

A másik probléma, ami ugyancsak a fejlesztőknek okoz fejtörést, hogy szükség lesz olyan, a pénztárgéphez csatlakoztatott hardverre is, ami "online-osítja" a rendszert, ezt pedig le kell gyártani és engedélyeztetni is kell. A hírek szerint négy-öt cég van, amelyik ugrásra kész a gyártásban (250 ezer pénztárgép működik, ebből 200 ezerhez kell hozzányúlni vagy cserélni.) A nyolc hónapos engedélyezési időszakot a jogszabály 15 napra rövidítette le, ám még mindig kérdés, hogy a gyártók képesek-e időben teríteni és engedélyeztetni az eszközöket, ráadásul mindezt a kereskedőknek hitelesíttetniük is kell.

Kérdéseket vet fel, hogy mi lesz például a pénztárgépcsere időszakában induló új kereskedelmi képződményekkel, a koncessziós trafikokkal. Ha lesz újfajta pénztárgép a piacon, akkor nyilvánvalóan azt vásárolják majd meg, jelen állás szerint azonban az induláskor még éppen nem lesz megfelelő eszköz a piacon. Ahhoz, hogy elinduljanak, szükség van pénztárgépre, így az is előfordulhat, hogy kétszer kell az eszközbe beruházniuk.

 

 

Forrás: Napi Gazdaság, 2013. március 4., hétfő 18:07   Hőnyi Gyula

 

 

NGM: nincs csúszás a pénztárgépek bekötésénél

A pénztárgépek engedélyezése, gyártása kellő időre megtörténik, így nem lesz akadálya a jogszabálynak megfelelő határidő betartásának és az állami adóhatóság általi betartatásának - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán.

Az új típusú, online adatkapcsolatra képes pénztárgépekre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó NGM-rendeletet február 15-én hirdették ki. A rendeletnek megfelelően az új pénztárgépekre való átállás időpontja 2013. május 1-je. A rendszer újdonsága miatt, illetve annak érdekében, hogy minden érintettnek kellő idő álljon rendelkezésre az új követelményeknek megfelelő pénztárgépekre való átállásra, a tárca kétlépcsős türelmi időszakot határozott meg - hívta fel a figyelmet közleményében az NGM.

A pénztárgéphasználatra kötelezettek az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépeket június 30-ig, az ezzel rendelkező, jellemzően PC alapú pénztárgépeket december 31-ig működtethetik anélkül, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szankcionálná az átállás elmulasztását.

A jogalkotói szándék megvalósulása érdekében a nagyobb felkészülési idővel rendelkező elektronikus naplós hagyományos pénztárgépek üzemeltetői július 1-jétől elektronikus úton, havonta kötelesek adatot szolgáltatni pénztárgéppel kibocsátott nyugták, egyszerűsített számlák adatairól - áll a közleményben.


Forrás: MTI, 2013. március 6.

==========

Adatszolgáltatás régi pénztárgéppel

2013. május 1-jétől rendeletben meghatározott módon kell a pénztárgéppel rögzített adatokat továbbítani a NAV felé, ami csak a műszakilag erre alkalmas pénztárgépekkel lesz megoldható.

Vannak azonban átmeneti rendelkezések.

2013. május 1-jétől, legkésőbb július 1-jétől, illetve 2014. január 1-jétől kell átállni a NAV-al online adatkapcsolatra képes új pénztárgépek alkalmazására.

A Magyar Közlöny 2013. február 15-én megjelent számában kihirdetett rendelet a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatását is szabályozza az 5. mellékletben meghatározott tartalommal és formában. Ezt viszont csak olyan pénztárgéppel teljesíthető, amely műszakilag alkalmas és teljesíti a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége és a NAV szerverei közötti kommunikációra vonatkozó előírásokat.

A rendelet 1. melléklete meghatározza a nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel eleget tenni kötelezettek körét. Ugyanakkor meghatároz átmeneti rendelkezéseket, amelyeket a pénztárgép alkalmazására kötelezettek alkalmazhatnak.

Ha nincs elektronikus napló

A 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, a rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő, valamint elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépek 2013. június 30-ig üzemeltethetők.

A pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére, a pénztárgép adataira vonatkozó adatszolgáltatásra – ideértve az adómemória kiíratására vonatkozó kötelezettséget is – a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 2013. február 15-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A legkésőbb 2013. június 30-ig használható pénztárgépek típus megnevezését és engedélyszámát 2013. március 10-ig teszik közzé a NAV honlapján.

Ha van elektronikus napló

Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a NAV részére elküldeni elektronikusan az elektronikus naplókat, valamint az elektronikus naplók adattartalmát 2013. július 1. és a pénztárgép használatból történő kivonása közötti időszakban.

Az ilyen pénztárgépek üzemeltetői 2014. február 28-ig kötelesek a pénztárgép adómemóriáját a 2013. január 1. és a pénztárgép használatból történő kivonása közötti időszakra kiíratni, és az adatokat az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.

A 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, a rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő, de elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek 2013. december 31-éig üzemeltethetők.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének technikai részleteiről szintén március 10. után lehet tájékozódni a NAV honlapján.

A fenti határidők lejárta után a pénztárgép használatra kötelezett adóalany az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a rendelet 4. és 5. mellékletben meghatározott tartalommal és formában, és az ott meghatározott módon köteles teljesíteni. Azaz: olyan pénztárgépet kell beszereznie a határidőig és alkalmaznia a határidő lejárta után, amely teljesíti a gép adóügyi ellenőrző egységében tárolt bizonylati adatok tartalmára és szerkezetére, valamint az adóügyi ellenőrző egység és a NAV szerverei közötti kommunikációra vonatkozó előírásokat.


Utaztatáshoz nem kell pénztárgép

Felmentés kérhető az adóhatóságtól a pénztárgép adóügyi egységgel (AEE) való felszerelése alól ha a pénztárgép olyan helyen üzemel, ahol az adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat nem érhető el. A pénztárgép alkalmazásának kötelezettsége alól kivételt képez az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében.


Drága a csere

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke szerint a a most működő pénztárgépek nagy része nem felel meg az új rend által támasztott elvárásoknak. Cserélni kell tehát, azonban a szakember megítélése szerint ez a váltás akkor lehet igazán hatékony, ha nagy tudású, bankkártyák, külső kapcsolatok kezelésére is alkalmas kasszákat szereznek be a kereskedők. Ezek azonban drágák, Zs. Szőke Zoltán szerint akár félmillió forintba is kerülhet egy ilyen pénztárgép. Így mindenképpen szükség van az állami szerepvállalásra, valamilyen támogatás formájában.


Nincs az új előírásoknak megfelelő gép a piacon

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint jelenleg az első és legfontosabb probléma, hogy az új előírásoknak megfelelő pénztárgépek nem kaphatóak egyetlen pénztárgépgyártónál sem. A feltételeknek megfelelő új gép fejlesztési ideje legalább 4-12 hónapot vesz igénybe. A fejlesztést követő tesztelésre és az így kiszűrt hibák kijavítására legalább egy újabb hónapra lenne szükség. Az ezután esedékes engedélyezési eljárás átfutási ideje megint csak 1 hónap, amennyiben nincs szükség hiánypótlásra vagy más korrekcióra.

A gyártóknál csak ezután történhet meg a pénztárgépek megrendelése, amelyek szállítási ideje minimum 3-5 hónapra tehető. Mindezek fényében álláspontjuk szerint az jósolható, hogy az új szabályoknak megfelelő első pénztárgépek üzembe helyezése reálisan legalább 8-10 hónap múlva várható. Így azt javasolják, hogy az új pénztárgépek bevezetése történjen lépcsőzetesen, reális ütemezés mellett, amelyet szakmai konzultáció előz meg.


Bulgáriában bevált a rendszer

Alátámaszthatja a szervezet véleményét a bulgáriai példa, ahol tavaly március végén kapcsolták az összes kasszát a rendszerbe. Ezt a lépést azonban a hvg.hu korábbi összeállítása szerint nagyon alapos előkészítő munka előzte meg. Az egyeztetések 2010-ben indultak. Ekkor készültek el a részletes tervek is, és a rendszert a pénztárgépek gyártójával (a Telekom Austria bolgár leányvállalatával) együttműködve alakították ki, majd fokozatosan vezették be. Előbb (2011 elején) a benzinkutaknál, majd (2011 őszén) az áfaköteles körbe tartozóknak kellett kapcsolódni, s csak ezt követte minden érintett bekötése tavaly tavasszal.

A bolgár példa azért is lehet érdekes Magyarország számára, mert nagyságrendileg hasonló mennyiségű, mintegy 300 ezer pénztárgép esetében kellett megoldani az online kapcsolatot az adóhatósággal. Az alapos előkészítés úgy tűnik eredményes volt. Dr. Kiril Avramov, a Political Capital Bulgaria munkatársaGazdaság TV-nek rekordmagas bevételről számolt be: a regisztrált adózóktól mintegy 1,5 milliárd euróval több adót tudtak így beszedni.


A görögök is bevezetik

Görögországban is azt tervezik, hogy elektronikus úton összekapcsolják a pénztárgépeket az adóhatósággal. Az MTI által idézett ekathimerini internetes hírportál beszámolója szerint a pénztárgépeket a pénzügyminisztérium Taxisnet elnevezésű központi elektronikus nyilvántartási rendszerébe kapcsolják be, ami lehetővé teszi az áfa-bevételek azonnali nyomon követését. A rendszer 2013 első negyedévében indulhat.


Forrás: 2013. február 22., Piac és Profit

 

Ha véleményed, vagy kérdésed van a pénztárgépekkel, az adatszolgáltatással kapcsolatban, azt a Szakmai Fórum menüpont alatt várjuk itt:

http://gazdasagiforum.com/forum/topics/penztargepcsere-adatszolgalt...

A fenti linken máris olvashatod egyik tagtársunk kérdését és a NAV-tól kapott választ!

 

 

Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye arról, hogy az egyes pénztárgéptípusok meddig működtethetők:

Közlemény A pénztárgép használatra kötelezettek által legkésőbb 2013. június 30-ig üzemeltethető hagyományos (elektronikus naplóval nem rendelkező) pénztárgépek engedélyszámáról és típusmegnevezéséről:

http://nav.gov.hu/data/cms286093/Kozlemeny_hagyomanyos_penztargepek...

Közlemény A pénztárgép használatra kötelezettek által legkésőbb 2013. december 31-éig üzemeltethető elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek engedélyszámáról és típusmegnevezéséről:

http://nav.gov.hu/data/cms286090/Kozlemeny_elektronikus_naplos_penz...

Közlemény A pénztárgép használatra nem kötelezettek által legkésőbb 2015. január 1-ig üzemeltethető pénztárgépek engedélyszámáról és típusmegnevezéséről:

http://nav.gov.hu/data/cms286094/Kozlemeny_penztargep_hasznalatra_n...