Kedves Tagtársak!
Egy kis segítség a pénztárgépekkel kapcsolatban.
Megjelent a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye arról, hogy az egyes pénztárgéptípusok
meddig működtethetők.
A közlemények letölthetőek a bejegyzés végén.
Mint ismeretes, az ÁFA tv. 178. § (1a) bekezdése határozza meg azt, hogy a géppel kiállított nyugták,
számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany rendszeresen
adatszolgáltatást kell teljesítsen az állami
adóhatóság felé. E szakasz ad lehetőséget arra is, hogy - jogszabályi előírás
alapján - az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje a
nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő
megvalósítására szolgáló pénztárgép működését.
A 2013. február 13-án
kihirdetésre került 1059/2013. (II.13.) Korm. határozat meghatározta a
NAV-val online adatkapcsolatra képes pénztárgépek
bevezetésének ütemezését, majd 2013. február 15-én kihirdetésre került a
nemzetgazdasági miniszter 3/2013. (II. 15.) NGM rendelete a
pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra
szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és
szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé
történő szolgáltatásáról, mely tartalmazza a vonatkozó részletes
jogszabályi előírásokat.
Ezt követően a NAV három
közleményt is megjelentetett a pénztárgépcsere bonyolításának témakörében:
A pénztárgépekkel kapcsolatos új
műszaki megoldás központi eleme az ún. adóügyi ellenőrző egység (AEE),
amely a pénztárgép azon önállóan elkülöníthető, zárt, elektronikus adattároló
és mobil adatkommunikációs egysége, mely az adóügyi bizonylatokat, valamint
annak elválaszthatatlan részét képező elektronikus nyilvántartásokat
tartalmazza, illetve biztosítja és ellátja a pénztárgép és a NAV közötti
titkosított adatkommunikációt.
Egyelőre azonban a pénztárgépeket
üzemeltető cégek sem tudják pontosan, hogyan, honnan és főként mikortól lehet
majd hozzájutni ehhez az úgynevezett adóügyi ellenőrző egységhez.
A 3/2013. (II. 15.) NGM rendeletnek
megfelelően a NAV-val online kapcsolatra képes
pénztárgépekre történő áttérés több fázisban zajlik majd.
Az átállási időszak legfontosabb
fázisai a következők:
Az AEE-nek,
amelyet fizikailag a pénztárgép burkolatán belül kell elhelyezni, képesnek
kell lennie minden magyar mobilszolgáltató hálózatára felkapcsolódni.
Akkora tárkapacitással kell rendelkeznie, amely alkalmas legalább egymillió
kiadott bizonylat adatainak tárolására, és az egységben működő memóriamodul
kapacitásának el kell érnie a 16 gigabyte-ot.
Figyelem! A Rendelet szerinti „online”
kapcsolathoz tehát nem internet kapcsolat szükséges, hanem mobil adatkapcsolat.
Fontos tudni továbbá, hogy az adózó
bizonyos esetekben egyedi mentesítés iránti kérelemmel
fordulhat az állami adóhatósághoz. Ezt abban az esetben teheti, ha a
pénzátvételi helyén (vagyis azon a helyen, ahol nyugtaadási kötelezettségével
járó fizetés történik) a mobil adatkapcsolat nem érhető el, és az – aránytalan
költségek nélkül – külső antenna biztosításával vagy más műszaki megoldás
alkalmazásával sem biztosítható.
Adatszolgáltatási kötelezettség
azonban az egyedi mentesítésben részesülő adózót is
terheli oly módon, hogy az AEE-ben tárolt,
adatszolgáltatással érintett adatokat CD/DVD lemezre vagy más optikai adathordozóra
menti és a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig megküldi az állami
adóhatóságnak.
Fontos tudni azt is, hogy a 2013.
március 19-ig kiadott szervizengedélyek, műszerész igazolványok és plombanyomók
2013. április 30-án érvényüket vesztik. 2013. május 1-jétől tehát a
szervizek és műszerészek csak új típusú műszerészi igazolványok, illetve
plombanyomók használatával végezhetik tevékenységüket.
Változás az is, hogy a
pénztárgépekkel kapcsolatos engedélyezési eljárást 2013. március
20-át követően nem a NAV, hanem a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
(MKEH) folytatja le. A NAV előtt 2013. március 19-én folyamatban lévő
engedélyezési eljárásokat a NAV 2013. március 20-ával megszünteti.
A NAV közleményében felhívja a
figyelmet arra, hogy a pénztárgépekről beérkezett adatok ellenőrzéshez,
illetve ellenőrzésre történő kiválasztáshoz való felhasználása számos
lehetőséget rejt magában.
Példának hozza fel a közlemény, hogy a
beérkezett kereskedelmi és technikai adatok rendszerezésével, elemzésével,
időbeli összehasonlításával visszaélési sémák fedezhetők fel.
Kimutathatóvá válnak a legális
üzletmenettől látványosan eltérő tételmozgások, mint például ha rögzítések csak
az esti zárás előtt történnek, ha a pénztárgép napi nyitás és zárás ideje
között eltelt idő kevesebb, mint az átlagos nyitvatartási idő, ha túlzottan sok
a sztornó számla, a visszáru vagy engedmény, ha a pénztárgépek óránkénti
átlagos bevétele túl alacsony ahhoz, hogy gazdasági racionalitása legyen alkalmazásuknak.
A NAV szerint hatékonyabbá válik
továbbá a be nem jelentett foglalkoztatottak felderítése, az egyidejűleg működő
pénztárgépek és a 08-as bevalláson szereplő foglalkoztatottak száma közötti
eltérés alapján.
A pénztárgéphasználatra kötelezett adózókat
azonban nem csupán a technikai kivitelezés részletei érdeklik, hanem az ígért, a
pénztárgépek cseréjére szánt támogatások részletei is, hiszen a csere
kasszánként akár százezres kiadást is jelenthet.
Egy, a Magyar Nemzetben megjelent cikk
szerint a magyar vállalkozói szféra jelenleg nagyjából 250 ezer pénztárgépet
használ, közülük legfeljebb ötvenezer tartozik az utóbbi időkben piacra dobott,
modernebb készülékek közé. Ezeket a pénztárgépeket nem kell feltétlenül
lecserélni, kisebb-nagyobb átalakítással megfelelhetnek a rendeletben
támasztott követelményeknek. A fennmaradó kb. kétszázezer pénztárgép viszont a
korábbi technika szerint készült, így cseréjük elkerülhetetlen.
A cikkben szó esik arról is, hogy az
állam a pénztárgépek cseréjéhez támogatást nyújt, a dotációt az érintett
vállalkozások – a tervek szerint – az adóhivatalnál igényelhetik majd.
Részleteket jelenleg még nem tudni, az erről szóló jogszabály ugyanis még nem
készült el.
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2013.
március 6-i közleménye szerint a pénztárgépek engedélyezése, gyártása
mindenesetre kellő időre megtörténik, így nem lesz akadálya a jogszabálynak
megfelelő határidő betartásának és az állami adóhatóság általi betartatásának.
A pénztárgépcsere témaköréről
részletesen tájékozódhatunk majd a Gazdasági Szakemberek Fóruma 2013.
április elején megrendezésre kerülő konferenciáján, ahol ezen kívül
ismertetésre kerülnek azok az évközi adójogszabályi módosítások is,
amelyekre vonatkozó javaslatokat a 2013. március 4-én a Parlament elé benyújtott
T/10238. számú törvényjavaslat tartalmazza.
A javaslat szerint módosítás várható a
következő adójogszabályokban:
Áfa tv.,
Art., Illetéktv., Szerencsejáték szervezéséről szóló
tv., Gépjárműadóról szóló tv., SZJA tv., Tao. tv., a jövedéki adóról szóló tv.,
a Tbj., valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati
adóról szóló törvény.
Az élőben is közvetítésre kerülő,
valamint utólag felvételen is megtekinthető konferencia részleteiről hamarosan
tájékozódhatunk a www.konferencia.gazdasagiforum.com oldalon.
Gazdasági Szakemberek Fóruma, Parti
Anikó
AZ ALÁBBIAKBAN ELÉRHETŐEK A PÉNZTÁRGÉP CSERÉRE VONATKOZÓAN A GAZDASÁGI FÓRUM ÁLTAL
ÖSSZEGYŰJTÖTT ÍRÁSOK, A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÉS KÖZLEMÉNYEK:
Közlemény a nyugtakibocsátásra
szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról:
http://nav.gov.hu/data/cms284624/Kozlemeny_a_nyugtakibocsatasra.pdf
Közlemény a pénztárgépek és
taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló
pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről,
valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő
szolgáltatásáról:
http://nav.gov.hu/data/cms284526/1PENZTARGEPKOZLEMENY02.21..pdf
Közlemény a nyugtakibocsátásra
szolgáló pénztárgépek és taxaméterek szervizelésével kapcsolatos jogszabályi
változásokról:
http://nav.gov.hu/data/cms285368/Kozlemeny_szervizek__muszereszek_02.28.pdf
3/2013. (II. 15.) NGM rendelet a
pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra
szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és
szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé
történő szolgáltatásáról:
http://hjegy.mhk.hu/cgi_bin_fiz/njt_doc.exe?docid=159572.910017
1059/2013. (II. 13.) Korm. határozat a
Nemzeti Adó- és Vámhivatallal online adatkapcsolatra képes pénztárgépek
bevezetésének ütemezéséről:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=159399.623245
2007. évi CXXVII. törvény az általános
forgalmi adóról, 178. §:
178. § (1) Külön jogszabály a számla
és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugta-kibocsátási kötelezettség
kötelező gépi kiállítással történő megvalósítását is, valamint a számla és a
nyugta adóigazgatási azonosítására egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.
(1a) A
nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a
géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany
– jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami
adóhatóság részére, amely adatokat az állami adóhatóság kizárólag az Art.
szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához
használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály
előírhatja, hogy a nyugta-kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással
történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság
hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az
adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen
adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges
adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző
egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének
adataival. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás
teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat
hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést
adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása
során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az
elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.
(2) Számla magyar nyelven vagy élő
idegen nyelven egyaránt kiállítható. E rendelkezés alkalmazásától az (1)
bekezdésben említett esetben sem lehet eltérni.
(3) Idegen nyelven kiállított számla
esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a
számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles
magyar nyelvű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem
lehetséges.
(4) Nyugta kizárólag magyar nyelven
állítható ki.
NAV adatszolgáltatások, 2013. március
6.:
Felhasználónál nem működtethető
pénztárgépek:
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/penzt_nh.html
Adómemória-cserére nem engedélyezett
taxaméterek
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/tax_ncs.html
Adómemória-cserére engedélyezett,
visszavont/érvénytelen forgalmazási engedélyű taxaméterek
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/tax_cs.html
Visszavont/lejárt forgalmazási
engedélyű taxaméterek
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/tax_visz.html
Érvényes forgalmazási engedélyű
taxaméterek
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/tax_erv.html
Adómemória-cserére nem engedélyezett
pénztárgépek
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/penzt_ncs.html
Adómemória-cserére engedélyezett,
visszavont/érvénytelen forgalmazási engedélyű pénztárgépek
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/penzt_cs.html
Visszavont/lejárt forgalmazási
engedélyű pénztárgépek
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/penzt_visz.html
Érvényes forgalmazási engedélyű
pénztárgépek
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/penzt_erv.html
Taxaméterszervizek
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/szerv_tax.html
Pénztárgépszervizek
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/szerv_pt.html
Taxaméter-forgalmazók
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/forg_tax.html
Pénztárgép-forgalmazók
http://nav.gov.hu/nav/ado/penztargep/forg_pt.html
A pénztárgéped megmondja, ki vagy -
avagy bízhatsz-e a saját gépedben, ha jelent?
A pénztárgépekre vonatkozó új szabályok
közvetlenül összekötnek az adóhatósággal – javul-e ettől az adózói fegyelem?
2013. február 15-én hirdették ki a Magyar Közlöny 24. számában az adóhatósággal
online kapcsolatra képes a pénztárgépekre és taxaméterekre vonatkozó
rendeletet. A 3/2013. (II. 15.) NGM rendelettől jelentős előrelépést vár a
kormányzat a feketegazdaság visszaszorításában. A következőkben az új
rendszerrel foglalkozunk és azzal, hogy mi is lehet ennek hátterében, mi is
hívta létre annak kialakítását? A NAV-val online kapcsolatban
lévő pénztárgépek kiépítésére több átmeneti szabály vonatkozik, ugyanakkor az
átállás mind az adózóktól, mind a pénztárgépek forgalmazóitól, szervizeitől
gyorsaságot kíván.
Először is érdemes feltenni a kérdést,
hogy miért is van szükség az adózók készpénzforgalmának operatív követésére, a
szabályok szigorítására, illetve a büntetések drasztikus fokozására? Ugyanis a
készpénzforgalmi szabályok ez évi változása és a pénztárgépek új, adóhatósággal
közvetlenül összekötött rendszerének kialakítása – a jogszabályalkotók
oldaláról - azt jelzi, hogy az adózók jelentős részét közvetlenül és
folyamatosan szükséges kontrollálni. A rendszer kialakításánál hivatkoztak az
adózási visszaélések magas arányára, (nálunk a fekete és szürke jövedelmek
arányát a GDP 17-30 százaléka közöttire becsülik különböző megközelítések, míg
a fejlett országokban ennek arányát 6-8 százalékára teszik). Ha ennél
általánosabban vizsgálnánk a kérdést, akkor arra is kereshetnénk a választ,
hogy szabálykövetők-e a magyarok? Anélkül, hogy az ezzel a kérdéssel foglalkozó
kutatásokra itt e cikk keretében lehetőségem lenne kitérni, csak utalnék arra,
hogy a szabályok követésének két fő mintája terjedt el.
Az egyik minta szerint (például
skandináv államok) az önös érdekről a közösségért való lemondás normái jobban
belső értékké válnak, és persze a közösség érdekeit megsértőket – például
adójukat eltitkolójukat – a közösség jobban elítéli. Ezért önmagában is jóval
kisebb a szabálysértők aránya.
A másik mintában (mint nálunk is)
intenzívebb a következő motiváció: nem azért tartják kívánatosnak a
szabálykövető magatartást, mert a közösség érdeke, vagy a társadalmi kooperáció
ezt kívánja, hanem mert félnek a büntetéstől, illetve minél kevéssé értenek
egyet a fennálló szabályokkal, annál nagyobb büntetésekkel és szigorúbb
ellenőrzésekkel lehet a szabálykövető magatartást fenntartani.
Az adózási szabálykövetés
kikényszerítésére bevezetetett szigorú szabályok érvényesülnek ez évtől a
készpénzforgalom operatív követésénél, illetve a kapcsolódó potenciális
szankcióknál. Az új pénztárgépekkel kapcsolatos legszigorúbb szankciókra
például azok a forgalmazók számíthatnak, akik pénztárgépet engedély nélkül
forgalmaznak, illetve az előírásoktól eltérő pénztárgépet adnak el, ilyenkor 10
millió forintig terjedő bírság is lehetséges. A pénztárgép forgalmazásával,
üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott
kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén pedig a magánszemély
kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer
forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási
bírsággal sújthatja az állami adóhatóság.
A következőkben arra teszek kísérletet,
hogy röviden összefoglaljam a készpénzforgalomra vonatkozó szabályokat, (megjegyzem,
hogy csak a pénztárgépek kezelésének részletei több, mint
száz oldalt tesznek ki a közlönyben, így a technikai elemekkel nem foglalkozom,
ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek nem lényegesek!)
A készpénzforgalom komplex szabályai
A szabályozás alapvetően ketté vált,
egyrészt a banki fizetések felé tereli, kényszeríti a vállalkozásokat, másrészt
operatív figyelési rendszert biztosít a kisebb kifizetéseknél, valamint a
lakosság és vállalkozások közötti pénzmozgásoknál.
1. Egyrészt korlátozottá vált ez
évtől a készpénzforgalom:
ha egy pénzforgalmi számlanyitásra
kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén
pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít,
úgy annak összege nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot. Az értékhatárba – a
szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános
forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján – az egy naptári hónapban, egymás
között teljesített kifizetéseket kell beszámítani. A törvényben foglalt
előírások megsértése esetén 2013. január 1-jétől dupla szankció él: a kifizetés
teljesítője, valamint a szabálytalan kifizetés jogosultja is, a
készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20 százalék mulasztási bírságot fizet. Ez például azt jelenti,
hogy egy nettó 1,5 millió forintos nettó értékű szolgáltatásnak készpénzben
való kifizetése esetén (bruttó 1 millió 905 ezer forint), duplán kellene
81 ezer forint bírságot mind a két félnek – azaz összesen több,
mint 160 ezer forintot – fizetni. (Ha bankon keresztül történik a
fizetés, akkor maximum a bankok által áthárított tranzakciós illeték hatásával
kell többletként számolni, de természetesen ilyenkor biztosított az adott
összegnek a könyvelésen keresztüli megjelenésével annak egyéb adózási
vonatkozású nyomon követése is.)
Ugyanakkor
az előző ellenőrzési szabály jelentős korlátja, hogy
csak a két pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó közötti forgalom esetén
érvényesül. Ilyennek számítanak: a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaságok, az általános forgalmi adó fizetésére
kötelezett magánszemélyek, például az egyéni vállalkozó is. Ebből adódóan csak
kizárólag a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódó
vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik, tehát nem terjed ki a lakossági
ügyletekre. A másik korlát, hogy a pénzforgalom jelentős részét kitevő, 1,5
millió forint alatti ügyletekre sem vonatkozik.
2. Tehát az előzőleg
szabályozottakon kívül eső körnek, halmaznak a nagyobb ellenőrzési lehetőségét
hivatott szolgálni a pénztárgépek és taxaméterek adóhatósággal való
összekötése, azaz egy olyan műszaki megoldás bevezetése, amely úgynevezett
adóügyi ellenőrző egységet (AEE) épít a pénztárgépbe, amely egy zárt,
elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egység, amely ellátja a
pénztárgép és NAV közötti titkosított adatkommunikációt. Ez a szervezeti egység
folyamatosan rögzíti a pénztárgép eseményeit, az áramszünetet, a ki-és
bekapcsolásokat, vagy a gyakorló mód bekapcsolását is stb. Sőt,
az AEE rendszere meghatározott feltételek bekövetkezése esetén jelzi a
jelentési szándékát a NAV szervere felé. A tényleges adatátadás ugyanakkor csak
abban az esetben történik meg, ha erre a NAV szervere utasítást ad. A jelentést
a NAV szervere kezdeményezi, biztosítva, hogy az adózó ne rendelkezzen
információval a legutóbbi jelentésről. Az adattovábbítás a mobilszolgáltatók
meglévő infrastruktúráján keresztül, titkosítva történik. Az AEE az egyes
jelentések közötti időszakban egy lenyomatképző eljárással biztosítja, hogy
utólag a pénztárgépi bejegyzéseket ne lehessen törölni.
Adatszolgáltatás. A pénztárgéphasználatra kötelezett
adózók az - Áfa tv. szerinti - adatszolgáltatási
kötelezettséget az AEE-n tárolt, meghatározott
adatokkal elektronikus hírközlő hálózat útján teljesítik. Az „online”
kapcsolathoz tehát nem internetkapcsolat szükséges, hanem egyfajta mobil
adatkapcsolat. Ha az adózónak valamely pénzátvételi helyén a mobil
adatkapcsolat nem érhető el, és az aránytalan költségek nélkül külső antenna
biztosításával vagy más műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható, az
adózó az állami adóhatósághoz egyedi mentesítés iránti
kérelemmel fordulhat. Az egyedi mentesítés 1 évre
szól. Azonban ilyenkor sem úszható meg az adatszolgáltatás. Egyedi mentesítés esetén az adózó adatszolgáltatási kötelezettségét
úgy teljesíti, hogy az AEE-ben tárolt,
adatszolgáltatással érintett adatokat CD/DVD lemezre, illetve egyszer írható
optikai adathordozóra menti, és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10.
napjáig megküldi a székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes
állami adóhatóságnak.
Forrás: Adózóna, 2013. február 26., Szolnoki Béla
Borul a pénztárgépcsere határideje?
Nagy valószínűséggel nem tarthatók a jogszabályban
megjelölt időpontok a pénztárgépek átállítására, van olyan kereskedő, akinél
csak jövőre nyúlhatnának hozzá az érintett szoftverekhez.
Pénteken egyeztettek a Nemzetgazdasági
Minisztériumban (NGM) a pénztárgépek cseréjéről a piaci szereplők által
delegált szakértők, elképzelhető ugyanis, hogy az átállásra megszabott
határidők (május 1., türelmi idő június 30. és
december 31.) nem tarthatók. A kereskedelem már a tavaly decemberi
salátatörvénynél (a költségvetés módosítása szerint miniszteri rendelet
szabályozza majd a NAV-hoz bekötött pénztárgépek
cseréjét, így 95 milliárd többletbevétel folyhat a büdzsébe a kereskedelem
fehéredése mellett) is szkeptikus volt, a február közepén megjelent rendelet
után pedig egyértelművé vált, hogy a piaci alapon működő
"pénztárgépfejlesztésre" (vagy -cserére)
megszabott határidők finoman szólva is túlfeszítettek. (A pénztárgépek bekötése
az egyik kulcseleme annak, hogy az idei hiánytervet tartani tudja a kormány. A
szerk.)
Helyreigazítás
A hétfői, "Borul a pénztárgépcsere
határideje?" című cikkünkben megjelent, "Pénteken egyeztettek a
Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) a pénztárgépek cseréjéről a piaci
szereplők által delegált szakértők, elképzelhető ugyanis, hogy az átállásra
megszabott határidők (május 1., türelmi idő június 30.
és december 31.) nem tarthatók" mondatot tegnap cáfolta az NGM, közlése
szerint nem volt ilyen egyeztetés.
Munkában a szoftverfejlesztők
A számítástechnikai háttérnek két problémával kell
szembenéznie. A számítógépen alapuló gépeknél (idetartoznak a legnagyobb
nemzetközi láncok, így diszkontok, hiperek és
szuperek) mindenképpen hozzá kell nyúlni a szofverhez,
ami anyavállalati szintű beavatkozást igényel. Olyan tranzakciókat (például a
sztornózás, amire ugyancsak online lesz kíváncsi a NAV) is applikálni kell a
rendszerbe, amelyek komoly programozást igényelnek. A fejlesztés több hetet
vesz igénybe, nem beszélve a hosszú tesztidőszakról, ami az adóhivatal e célra
üzembe állított rendszerében történne (bár utóbbi még fel sem állt).
Ez a munka alapvetően kisebb fejtörést okoz a
fejlesztőknek, ám az anyavállalatok számítástechnikai fejlesztési üteme a
leányvállalati igényekhez igazodik. Így van olyan magyar leány, amelyik
legközelebb jövő év elején kapott lehetőséget arra, hogy emiatt belenyúljanak a
konszernt kiszolgáló háttérprogramba. Ám ha lenne is a magyar
pénztárgépcsere-ütembe passzoló időpont, a helyzetet nehezíti, hogy a NAV
egyelőre csak arról nyilatkozott, milyen műszaki paramétereknek kell
megfelelniük a gépeknek, arról nem (ez március 20-án várható), hogy mi maradhat
átalakítással és mi az, ami biztosan nem.
Gondok a gépek körül
A másik probléma, ami ugyancsak a fejlesztőknek okoz
fejtörést, hogy szükség lesz olyan, a pénztárgéphez csatlakoztatott hardverre
is, ami "online-osítja" a rendszert, ezt
pedig le kell gyártani és engedélyeztetni is kell. A hírek szerint négy-öt cég
van, amelyik ugrásra kész a gyártásban (250 ezer pénztárgép működik, ebből 200
ezerhez kell hozzányúlni vagy cserélni.) A nyolc hónapos engedélyezési
időszakot a jogszabály 15 napra rövidítette le, ám még mindig kérdés, hogy a
gyártók képesek-e időben teríteni és engedélyeztetni az eszközöket, ráadásul
mindezt a kereskedőknek hitelesíttetniük is kell.
Kérdéseket vet fel, hogy mi lesz például a
pénztárgépcsere időszakában induló új kereskedelmi képződményekkel, a
koncessziós trafikokkal. Ha lesz újfajta pénztárgép a piacon, akkor
nyilvánvalóan azt vásárolják majd meg, jelen állás szerint azonban az
induláskor még éppen nem lesz megfelelő eszköz a piacon. Ahhoz, hogy
elinduljanak, szükség van pénztárgépre, így az is előfordulhat, hogy kétszer
kell az eszközbe beruházniuk.
Forrás: Napi Gazdaság, 2013. március 4., hétfő 18:07 Hőnyi Gyula
NGM: nincs csúszás a pénztárgépek bekötésénél
A pénztárgépek
engedélyezése, gyártása kellő időre megtörténik, így nem lesz akadálya a
jogszabálynak megfelelő határidő betartásának és az állami adóhatóság általi
betartatásának - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán.
Az új típusú, online
adatkapcsolatra képes pénztárgépekre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó
NGM-rendeletet február 15-én hirdették ki. A
rendeletnek megfelelően az új pénztárgépekre való átállás időpontja 2013. május
1-je. A rendszer újdonsága miatt, illetve annak érdekében, hogy minden
érintettnek kellő idő álljon rendelkezésre az új követelményeknek megfelelő
pénztárgépekre való átállásra, a tárca kétlépcsős türelmi időszakot határozott
meg - hívta fel a figyelmet közleményében az NGM.
A pénztárgéphasználatra kötelezettek az elektronikus
naplóval nem rendelkező pénztárgépeket június 30-ig, az ezzel rendelkező,
jellemzően PC alapú pénztárgépeket december 31-ig működtethetik anélkül, hogy a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szankcionálná az átállás elmulasztását.
A jogalkotói szándék megvalósulása érdekében a
nagyobb felkészülési idővel rendelkező elektronikus naplós hagyományos
pénztárgépek üzemeltetői július 1-jétől elektronikus úton, havonta kötelesek
adatot szolgáltatni pénztárgéppel kibocsátott nyugták, egyszerűsített számlák
adatairól - áll a közleményben.
Forrás: MTI, 2013.
március 6.
==========
Adatszolgáltatás régi pénztárgéppel
2013. május 1-jétől rendeletben meghatározott módon
kell a pénztárgéppel rögzített adatokat továbbítani a NAV felé, ami csak a
műszakilag erre alkalmas pénztárgépekkel lesz megoldható.
Vannak
azonban átmeneti rendelkezések.
2013. május 1-jétől, legkésőbb július 1-jétől,
illetve 2014. január 1-jétől kell átállni a NAV-al
online adatkapcsolatra képes új pénztárgépek alkalmazására.
A Magyar Közlöny 2013. február 15-én megjelent
számában kihirdetett rendelet a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé
történő szolgáltatását is szabályozza az 5. mellékletben meghatározott
tartalommal és formában. Ezt viszont csak olyan pénztárgéppel teljesíthető,
amely műszakilag alkalmas és teljesíti a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége
és a NAV szerverei közötti kommunikációra vonatkozó előírásokat.
A rendelet 1. melléklete meghatározza a nyugtaadási
kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel eleget tenni
kötelezettek körét. Ugyanakkor meghatároz átmeneti rendelkezéseket, amelyeket a
pénztárgép alkalmazására kötelezettek alkalmazhatnak.
Ha nincs elektronikus napló
A 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, a
rendeletben foglalt előírásoknak meg nem felelő, valamint elektronikus naplóval
nem rendelkező pénztárgépek 2013. június 30-ig üzemeltethetők.
A pénztárgépek szervizelésére, üzemeltetésére, a
pénztárgép adataira vonatkozó adatszolgáltatásra – ideértve az adómemória
kiíratására vonatkozó kötelezettséget is – a számla, egyszerűsített számla és
nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító
pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet
2013. február 15-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
A legkésőbb 2013. június 30-ig használható
pénztárgépek típus megnevezését és engedélyszámát 2013. március 10-ig teszik
közzé a NAV honlapján.
Ha van elektronikus napló
Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig
kell a NAV részére elküldeni elektronikusan az elektronikus naplókat, valamint
az elektronikus naplók adattartalmát 2013. július 1. és a pénztárgép
használatból történő kivonása közötti időszakban.
Az ilyen pénztárgépek üzemeltetői 2014. február 28-ig
kötelesek a pénztárgép adómemóriáját a 2013. január 1. és a pénztárgép
használatból történő kivonása közötti időszakra kiíratni, és az adatokat az adó
megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.
A 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett, a rendeletben
foglalt előírásoknak meg nem felelő, de elektronikus naplóval rendelkező
pénztárgépek 2013. december 31-éig üzemeltethetők.
Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének
technikai részleteiről szintén március 10. után lehet tájékozódni a NAV
honlapján.
A fenti határidők lejárta után a pénztárgép
használatra kötelezett adóalany az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdésében
meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét a rendelet 4. és 5.
mellékletben meghatározott tartalommal és formában, és az ott meghatározott
módon köteles teljesíteni. Azaz: olyan pénztárgépet kell beszereznie a
határidőig és alkalmaznia a határidő lejárta után, amely teljesíti a gép
adóügyi ellenőrző egységében tárolt bizonylati adatok tartalmára és
szerkezetére, valamint az adóügyi ellenőrző egység és a NAV szerverei közötti
kommunikációra vonatkozó előírásokat.
Utaztatáshoz nem
kell pénztárgép
Felmentés kérhető az adóhatóságtól a pénztárgép
adóügyi egységgel (AEE) való felszerelése alól ha a pénztárgép olyan helyen üzemel,
ahol az adatkapcsolat létesítéséhez szükséges elektronikus hírközlő hálózat nem
érhető el. A pénztárgép alkalmazásának kötelezettsége alól kivételt képez az
utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási
szolgáltatásai tekintetében.
Drága a csere
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke szerint a
a most működő pénztárgépek nagy része nem felel meg
az új rend által támasztott elvárásoknak. Cserélni kell tehát, azonban a
szakember megítélése szerint ez a váltás akkor lehet igazán hatékony, ha nagy
tudású, bankkártyák, külső kapcsolatok kezelésére is alkalmas kasszákat
szereznek be a kereskedők. Ezek azonban drágák, Zs.
Szőke Zoltán szerint akár félmillió forintba is kerülhet egy ilyen pénztárgép.
Így mindenképpen szükség van az állami szerepvállalásra, valamilyen támogatás
formájában.
Nincs az új
előírásoknak megfelelő gép a piacon
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai
Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint jelenleg az első és legfontosabb probléma, hogy az új
előírásoknak megfelelő pénztárgépek nem kaphatóak egyetlen pénztárgépgyártónál
sem. A feltételeknek megfelelő új gép fejlesztési ideje legalább 4-12 hónapot
vesz igénybe. A fejlesztést követő tesztelésre és az így kiszűrt hibák
kijavítására legalább egy újabb hónapra lenne szükség. Az ezután esedékes
engedélyezési eljárás átfutási ideje megint csak 1 hónap, amennyiben nincs
szükség hiánypótlásra vagy más korrekcióra.
A gyártóknál csak ezután történhet meg a
pénztárgépek megrendelése, amelyek szállítási ideje minimum 3-5 hónapra tehető.
Mindezek fényében álláspontjuk szerint az jósolható, hogy az új szabályoknak
megfelelő első pénztárgépek üzembe helyezése reálisan legalább 8-10 hónap múlva
várható. Így azt javasolják, hogy az új pénztárgépek bevezetése történjen
lépcsőzetesen, reális ütemezés mellett, amelyet szakmai konzultáció előz meg.
Bulgáriában bevált
a rendszer
Alátámaszthatja a szervezet véleményét a bulgáriai
példa, ahol tavaly március végén kapcsolták az összes kasszát a rendszerbe. Ezt
a lépést azonban a hvg.hu korábbi összeállítása szerint nagyon alapos
előkészítő munka előzte meg. Az egyeztetések 2010-ben indultak. Ekkor készültek
el a részletes tervek is, és a rendszert a pénztárgépek gyártójával (a Telekom Austria bolgár leányvállalatával) együttműködve alakították
ki, majd fokozatosan vezették be. Előbb (2011 elején) a benzinkutaknál, majd
(2011 őszén) az áfaköteles körbe tartozóknak kellett
kapcsolódni, s csak ezt követte minden érintett bekötése tavaly tavasszal.
A bolgár példa azért is lehet érdekes Magyarország
számára, mert nagyságrendileg hasonló mennyiségű, mintegy 300 ezer pénztárgép
esetében kellett megoldani az online kapcsolatot az adóhatósággal. Az alapos
előkészítés úgy tűnik eredményes volt. Dr. Kiril Avramov, a Political Capital Bulgaria munkatársaGazdaság
TV-nek rekordmagas bevételről számolt be: a
regisztrált adózóktól mintegy 1,5 milliárd euróval több adót tudtak így
beszedni.
A görögök is
bevezetik
Görögországban is azt tervezik, hogy elektronikus
úton összekapcsolják a pénztárgépeket az adóhatósággal. Az MTI által idézett ekathimerini internetes hírportál beszámolója szerint a
pénztárgépeket a pénzügyminisztérium Taxisnet elnevezésű központi elektronikus
nyilvántartási rendszerébe kapcsolják be, ami lehetővé teszi az áfa-bevételek
azonnali nyomon követését. A rendszer 2013 első negyedévében indulhat.
Forrás: 2013.
február 22., Piac és Profit
Ha véleményed, vagy kérdésed van a
pénztárgépekkel, az adatszolgáltatással kapcsolatban, azt a Szakmai Fórum
menüpont alatt várjuk itt:
http://gazdasagiforum.com/forum/topics/penztargepcsere-adatszolgalt...
A fenti linken máris
olvashatod egyik tagtársunk kérdését és a NAV-tól
kapott választ!
Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
közleménye arról, hogy az egyes pénztárgéptípusok meddig működtethetők:
Közlemény A pénztárgép
használatra kötelezettek által legkésőbb 2013. június 30-ig üzemeltethető
hagyományos (elektronikus naplóval nem rendelkező) pénztárgépek
engedélyszámáról és típusmegnevezéséről:
http://nav.gov.hu/data/cms286093/Kozlemeny_hagyomanyos_penztargepek...
Közlemény A pénztárgép használatra
kötelezettek által legkésőbb 2013. december 31-éig üzemeltethető elektronikus
naplóval rendelkező pénztárgépek engedélyszámáról és típusmegnevezéséről:
http://nav.gov.hu/data/cms286090/Kozlemeny_elektronikus_naplos_penz...
Közlemény A pénztárgép
használatra nem kötelezettek által legkésőbb 2015. január 1-ig üzemeltethető
pénztárgépek engedélyszámáról és típusmegnevezéséről:
http://nav.gov.hu/data/cms286094/Kozlemeny_penztargep_hasznalatra_n...